Lélek-üveg

Vékony jég a határ,
vagy inkább csak üveg,
apró rezdüléstől is
könnyen végigreped.

Lélek-üveg törések
maguktól nem hegednek.
Bizalom és szeretet
lehet csak az enyv.


Kétarcú lány

Kétarcú lány, hová mégy?
Keresed még a Reményt?
Vagy a Sorsod útja vár?
Hagyjad, Ő majd Rád talál!


Körforgás

Elmúlik az ősz, a tél,
jön a tavasz, hogy lásd, van remény.
Boldogsággal érkezik a nyár,
ősz van, s a szíved újra fáj.


Szabadon

Mázsás kövek
görögnek körülötted,
nem benned.
Súlyuk már nem húz
lefelé a mélybe,
szárnyad kinő,
az út egyenes az égbe.



Nyugalom szigetén


Behunyt szemekkel
ülök a homokban,
langy szellő libbenti
hajam az arcomba.


A Nap sugarai
bőrömön táncolnak,
vizes pilláimról
a mélybe ugranak.


Hullámok simítják
gyengéden a partot,
a ritmusos lüktetést
fülemben hallom.


Tiszta levegőből
mélyeket lélegzem,
hálásan énekel
milliónyi sejtem.


Kifújom egyenként
minden fájó gondom,
nem marad más belül,
csakis a nyugalom.


Így ülök én itt
végtelen percekig,
testem pille könnyű,
talán még lebeg is.


Most minden jól van,
és egyre szebb az élet,
mert szemeim kinyitom,
s meglátlak téged.