Lélek-üveg

Vékony jég a határ,

vagy inkább csak üveg,

apró rezdüléstől is

könnyen végigreped.

Lélek-üveg törések

maguktól nem hegednek.

Bizalom és szeretet

lehet csak az enyv.

Kétarcú lány

Kétarcú lány, hová mégy?

Keresed még a Reményt?

Vagy a Sorsod útja vár?

Hagyjad, Ő majd Rád talál!

Körforgás

Elmúlik az ősz, a tél,

jön a tavasz, hogy lásd, van remény.

Boldogsággal érkezik a nyár,

ősz van, s a szíved újra fáj.

Szabadon

Mázsás kövek

görögnek körülötted,

nem benned.

Súlyuk már nem húz

lefelé a mélybe,

szárnyad kinő,

az út egyenes az égbe.

Nyugalom szigetén

Behunyt szemekkel

ülök a homokban,

langy szellő libbenti

hajam az arcomba.

A Nap sugarai

bőrömön táncolnak,

vizes pilláimról

a mélybe ugranak.

Hullámok simítják

gyengéden a partot,

a ritmusos lüktetést

fülemben hallom.

Tiszta levegőből

mélyeket lélegzem,

hálásan énekel

milliónyi sejtem.

Kifújom egyenként

minden fájó gondom,

nem marad más belül,

csakis a nyugalom.

Így ülök én itt

végtelen percekig,

testem pille könnyű,

talán még lebeg is.

Most minden jól van,

és egyre szebb az élet,

mert szemeim kinyitom,

s meglátlak téged.