Korpás Léri

Minden ember egy csodálatos lény, mindenkiben van valami különleges, amiért szerethető! Még sohasem írtam, nem publikáltam, az itt megjelentetett írásaim az első munkáim. Nagyon későn, de azt gondolom, most jött el az ideje, hogy meseírásra adtam a fejem. Történt az életemben két olyan meghatározó esemény, ami végett egy jó ideje arra, a számomra fontos kérdésre keresem a választ, mi végre vagyok itt? Mi az én feladatom ebben a földi létben? Merthogy van valami, ezt ma már biztosan tudom. Egy ideig a kézimunkázás volt az a terület, amiről azt gondoltam, ez az, ezt kell tennem. Azonban valahogy még sem éreztem túl nagy elhívatottságot ez irányban. Szívesen veszek részt közösségi programokban is. Igyekeztem és ez ma is így van, valami hasznosat tenni másokért, de mégis, valami mindig hiányzott, nem találtam a helyem. Van két gyönyörű kislány unokám 5 és 3.5 évesek. Gyakran vagyok velük, sokat mesélek nekik. Könyvből, vagy általam kitalált, közösen megélt életeseményekről, vagyis róluk, de az is előfordul, hogy valamely ismert mesét egy kicsit átformálom, kibővítem a saját gondolataimmal. Sajnos nem mindig sikerül ugyanúgy elmesélni egy történetet. Ezért tollat, papírt fogtam és leírtam az egyiket. Néhány nap múlva begépeltem a laptopomba (de már kibővítve), gondolván, itt megtalálom. Alig kezdtem el gépelni - jött egy gondolat, közeledik gyermeknap, írok még néhány mesét, rajzolok hozzájuk képeket.... Ez oly sok erőt adott, hogy másra sem tudtam gondolni és jöttek a gondolatok, nekem csak írni kellett. Munkám során is - már egészen kisgyermekkortól kezdődően - és unokáim felé is a pozitív emberi értékek közvetítése volt a célom. Írásaimban ezeket az értékeket szeretném közvetíteni, megláttatni és azt, hogy gondolatainkkal alakítjuk sorsunkat! Amíg írtam, befészkelte magát a fejembe egy képtelennek tűnő gondolat. Úgy érzem, ezeket az írásokat nem lehet két gyermekre korlátozni, meg kell mutatni másoknak is. Nem tudom, megtaláltam-e, ami után oly rég óta kutatok, annyi bizonyos: vettem a bátorságot, hogy sok gyermekhez eljuttassam a gondolataimat és ez boldogsággal tölt el.